csuko

csuko
csuko

Az Egyetem története

A nagyszombati Orvoskar megalapítása 1769

Pázmány Péter esztergomi érsek 1635-ben megalapította a Nagyszombati Egyetemet, amit Mária Terézia egészségügyi reformja eredményeként 1796-ban orvosi karral egészítettek ki.(Innen számoljuk egyetemünk alapítását.)

Az Egyetem Budára majd Pestre költöztetése

1777-ben az Egyetemet Budára költöztették. Mária Terézia 1780. március 25-én adta ki az egyetem "Magna Chartájának" is nevezett Diploma Inauguralét, melyben általános rendelkezések mellett rögzítette az egyetem jogállását és fenntartásának anyagi alapjait. A királynő utódát, II. Józsefet is közelről foglalkoztatta az Universitas sorsa. Személyes látogatásai után döntött az intézmény Pestre helyezéséről, amire 1784-ben került sor. Az Orvoskar a korábban feloszlatott jezsuiták rendházában (a Hatvani, ma Kossuth Lajos és Újvilág, ma Semmelweis utcák sarkán) kapott helyet.

A magyar nyelvű oktatás kialakulása

Az orvosi és sebészdoktori tanfolyam kezdettől latinul folyt. A nemzeti nyelven történő oktatás a XVIII. század végén került napirendre. 1830-ban már törvény engedélyezte a magyar nyelv használatát, 1844-ben pedig a magyar lett a hivatalos nyelv. A magyarul történő oktatást azonban a tanárok nemzeti elfogultsága ellenére az Orvoskar fenntartásokkal fogadta, mivel számos diák - sőt néha tanár - nem értett magyarul, azonkívül, hiányzott még a magyar orvosi műnyelv. Bugát Pál volt az, aki a nyelvújításnak ezt a területét felvállalta, sok általa alkotott kifejezést ma is használunk. Végül a magyar oktatási nyelv 1848-ban került bevezetésre.

Az 1848-49-es szabadságharc hatásai

Az 1848. évi áprilisi törvénykönyvben külön cikk (1848: XIX. tc.) foglalkozott az egyetemmel, mely végre kimondta annak függetlenségét, valamint a liberális tanszabadság elvét. A tanárok és hallgatók többsége aktív részt vállalt a szabadságharc eseményeiből.
Az abszolutizmus idején a német lett az oktatás és az ügyvitel nyelve.
1860-ban a pesti egyetemre is kiterjesztették az autonóm rektor- és dékánválasztás jogát. Az Októberi Diploma nyomán a főtárgyakat magyarul, a többit igény szerint németül, szlovákul vagy latinul adták elő. A magyar nyelvet végül a kiegyezés után az 1868: XLIV. törvénycikk helyezte vissza jogaiba.

Az orvosképzés egységesítése és az üllői úti központ kialakulása

1872-ben vezették be az egységes orvosképzést, így 1878-tól már csak egyetlen orvosi diploma létezett, "egyetemes orvosi tudományok doktora" megjelöléssel.
Az 1870-es években nagyszabású építkezés indult. Ekkor vált Üllői út az Orvoskar tengelyévé.
Az üllői úti központ kialakításával egyidőben, gyors egymásutánban alakultak a kor színvonalán álló, kielégítően felszerelt tanszékek. Az 1880-as évekre számuk mintegy megnégyszereződött.

Az első világháború és Trianon tragédiája

Az első világháború idején a hallgatók és tanárok jó része bevonult a hadseregbe. A hadigazdaságra való átállás, majd a Monarchia gazdasági kimerülése drasztikusan csökkentette általában az oktatás, így az egyetem anyagi ellátását is. A háború szinte kiszippantotta a hallgatókat, a leszerelés után viszont dömping mutatkozott. A háború okozta gazdasági válság, amit az ország területi megcsonkítása tovább súlyosbított, az egyetemet is addig nem tapasztalt anyagi gondok elé állította.

Gazdasági válság és nemzetközi eredmények. Az Egyetem a két világháború között.

Az orvosok között is megjelent a munkanélküliség, a hallgatók száma is erősen megcsappant. Fő elvként a kutató- és gyakorló orvos együttes képzését tartották szem előtt. A tanulmányi idő 5 évről 6 évre emelkedett, a szigorlatokat négy ciklusra osztották. Később tovább módosult a szigorlati rendszer, de ezt csak 1943-ban vezették be. 1936-ban megváltozott a diplomák klasszifikálása. Ekkor alakultak ki a ma is használatos rite, cum laude, summa cum laude minősítések.
Az Orvoskaron a két háború között is nemzetközileg elismert iskolák működtek.

A II. világháború évei

A II. világháború 1944-ig az oktatókat is érintő katonai szolgálaton és a sebesültellátáson kívül különösebb zavart nem okozott az Orvoskar életében. A front közeledtével az oktatószemélyzet nagy részét mozgósították, és megkezdődött az egyetem kiürítése. A klinikákat Visegrádra, Fótra, budai villákba és szanatóriumokba telepítették szét, majd kezdetét vette a kar evakuálása Németországba. Az Orvoskar ellenállása folytán ez azonban csak részben sikerült. Mintegy 600 hallgató és az oktatók egy része került ily módon Halleba, a klinikák és a felszerelés itthon maradt. Budapest ostromát a várossal együtt a kar is nagyon megsínylette. Hatalmasak voltak az épületkárok (4 klinikát ért súlyosabb találat) és a felszerelések jelentős része is elpusztult.

Az újjáépítés és a diktatúra évei

Csak 1949-re fejeződött be nagyjából a helyreállítás. Az 1956-os forradalom az egyetem életére is drámai hatással bírt. A forradalmi történésekben számos orvostanhallgató és elismert orvos vállalt meghatározó szerepet. A bukást követő megtorlásnak fiatalok és nemzetközi szakemberek tömegei estek áldozatul.

A Budapesti Orvostudományi és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem megalakulása

1950. szeptember 17-én az egyetem Pázmány Péter helyett Eötvös Loránd nevét vette fel. A következő évben pedig a minisztertanács önálló egyetemekké alakította az ország tudományegyetemeinek orvosi karait. Ezzel 1951. február 1-én megalakult az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem, 1955. szeptember 1-én létesült a rektorátus. Végül 1969. november 7-én, az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján az egyetem felvette Semmelweis Ignác nevét.
Az elmúlt évtizedekben komoly fejlesztésekre is sor került. Jelentősebbek közülük az 1956-ban lerombolt Bőr- és Nemikórtani Klinika újjáépítése, az 1978-ban elkészült hatalmas elméleti épület a Nagyvárad téren és az 1990-es évek elején a Transzplantációs és Sebészeti Klinika a Baross utcában.

Az egyetemi integráció

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem 2000. január 1-én az Országgyűlés 1999. évi LII. törvénye alapján a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvos továbbképző (időközben Egészségtudományi) Karával és Egészségügyi Főiskolai Karával, továbbá a Magyar Testnevelési Egyetemmel integrálódott. Ezáltal létrejött a hatkarú Semmelweis Egyetem, melynek első közös tanéve 2000. szeptember elején kezdődött. 2001. december 31-én az Egészségtudományi Kar megszűnt és egyes tanszékei (tanszéki csoportjai) az Általános Orvostudományi Karhoz integrálódtak. A Semmelweis Egyetemet jelenleg öt kar alkotja.

csuko
csuko
Hover1 ButtonHover2 ButtonHover3 ButtonHover4 Button
© by Elméleti Orvostudományi Központ Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóság